Amit a diákmunka kapcsán tudni kell!

Minden évben több ezer középiskolás, főiskolás és egyetemista diák vállal rövidebb-hosszabb ideig nyári munkát, pénzkereset reményében. A fiatalkorban szerzett munkahelyi tapasztalatok jelentős előnyöket jelentenek a fiatalok számára, de foglalkoztatásuk  fokozott kockázatot is jelenthet.

A nyári diákmunkával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának szakemberei foglalták össze.

Hány éves kortól vállalható diákmunka?

Általános szabály, hogy a diákok 16 éves kortól létesíthetnek munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak a törvényes képviselő hozzájárulásával lesz érvényes.

Kivételesen azonban létesíthet munkaviszonyt az iskolai szünet tartama alatt a 15. életévét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanuló személy (iskolai szünet alatt nem csupán a nyári szünet értendő, hanem minden olyan időszak, amikor az oktatási intézményben szünetel az oktatás)

Gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében (ilyen foglalkoztatási jogviszony természetesen nem csupán az iskolai szünet tartama alatt létesíthető).

Munkaviszony létesítése:

A munkaviszonyt létesítő munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkezni kell továbbá a munkaviszony tartamáról, mely lehet határozatlan idejű, vagy határozott időtartamra szóló (diákmunka esetében nyilvánvalóan általában határozott időtartamú szerződést kötnek a felek), továbbá a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni.

A munkaviszony létrejöttét a munkáltatónak – a munkaszerződés írásba foglalása mellett és legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelentenie az adóhatóság részére is. Célszerű „számon kérni” a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.

Egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka:

Ha a munkavégzés nem rendszeresen történik, a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony egyszerűbb formáját is választhatja. Ilyen forma az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka. Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszak(ok)ra létesíthető, egyszerűbb formában, ugyanakkor korlátozott időtartamra: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra.

Ennél a foglalkoztatási formánál nem szükséges írásbeli munkaszerződés megkötése (bár a munkavállaló kérheti a szerződés írásba foglalását); az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka ugyanis az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre (ebből természetesen az is következik, hogy az adóhatósági bejelentést még a munkavégzés megkezdése előtt teljesíteni kell). A bejelentés megteremti egyúttal az alapját annak, hogy a foglalkoztatott személy részesüljön bizonyos társadalombiztosítási ellátásokban, és foglalkoztatása majd a nyugdíj számításánál irányadó szolgálati időbe is beszámít.

Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás:

Gyakori foglalkoztatási forma a diák munkavállalók esetében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. Ilyenkor a diák a tagsági jogviszony mellett munkaviszonyt is létesít az iskolaszövetkezettel, mely biztosítja számára a munkalehetőséget. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás előnye, hogy a diák mögött ott áll az erősebb pozíciókkal rendelkező iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára.

Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás jogszerűen csak nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval létesíthető.

A munkavégzés korlátai:

A fiatalkorúak nem végezhetnek éjszakai munkát (22:00 óra és 6:00 óra közötti időtartam), nem rendelhető el számukra rendkívüli munkaidő, napi munkaidejük pedig nem haladhatja meg a 8 órát. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni!

A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el.

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legkevesebb 12 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Szabadság:

A diák munkavállalóknak is jár az éves rendes szabadság, a naptári évnél rövidebb foglalkoztatásnál az éves szabadság időarányos részét vehetik igénybe. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

Ha a diák munkavállaló foglalkoztatása iskolaszövetkezeti keretek között történik, részére szabadság nem jár, azonban a munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartam ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint amennyi szabadság „rendes” munkaviszony esetében részére járna.

Bérezés:

Természetesen az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy akár teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a havi minimálbér időarányos részét.

Mit lehet tenni jogsérelem esetén?

A munkavállalót ért jogsérelem orvoslásának elsődleges fóruma természetesen a diák munkavállalók esetében is a közigazgatási és munkaügyi bíróság, mely a fővárosban és megyénként működik. A diákok tapasztalatlansága, valamint az eljárás körülményessége, hosszadalmas volta miatt azonban nyilvánvalóan csak ritkán fordul elő, hogy a nyári munkával kapcsolatos jogsérelem a bíróság előtt nyer orvoslást.

Gyorsabb és egyszerűbb az eljárás, ha az őt ért sérelem miatt a diák, vagy szülője, törvényes képviselője az erre hivatott munkaügyi hatósághoz fordul, mely a panaszt rövid időn belül kivizsgálja, és annak megalapozottsága esetén intézkedik a jogsértő munkáltatóval szemben. Munkaügyi ellenőrzést végző hatóságként a fővárosban és valamennyi megyeszékhelyen a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályai járnak el; elérhetőségük a honlapon megtalálható. Ugyancsak benyújtható a panasz a kormányablakoknál, vagy e-mailen a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályához (foglalkoztatas.felugyeleti-foo@ngm.gov.hu), mely azt az intézkedésre hivatott hatósághoz továbbítja.