Felmérik a magyar felnőttek képességeit

Szeptemberben indul a magyar felnőttek képesség és kompetencia mérése

Szeptember 1-jén indul az OECD nemzetközi felnőtt képesség- és kompetenciamérési programjának (PIAAC – Programme for the International Assessment of Adult Competencies) magyarországi felmérése – jelentette be Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Nemzeti Tanácsának elnöke pénteken a felmérés nyitórendezvényén.

A PIAAC a felnőttek készségeiről eddig készített legátfogóbb nemzetközi összehasonlító vizsgálat. Az OECD globális tudásbázisára építve dolgozta ki ezt az egyedülálló és nagyszabású eszközt, amely lehetővé teszi a résztvevő országokban a felnőttek tudásszintjének mérését, valamint  információs társadalom korában nélkülözhetetlen képességek, illetve a mindennapi életben szükséges és a munkavégzés során használt alapkompetenciák vizsgálatát.

Az alapkompetenciák kiemelten fontosak, az OECD is úgy fogalmazza meg ezeket, mint megalapozó kompetenciák vagy készségek, ami azt jelenti, hogy ezen készségek megléte nem csak az iskoláskorban teszi lehetővé a jobb eredmények elérését, hanem támogatja a felnőttkori boldogulást is, amely kulcsa lehet gazdasági fejlődésünknek.

A hamarosan induló felméréstől azt várják a szakemberek, hogy pontos képet adjon arról, hogy a 16-65 év közötti felnőttek mennyire használják képességeiket munkájuk során.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság felzárkózása a termelékenység folyamatos növelésével, a magyar vállalkozások és munkaerő versenyképességének javításával képzelhető el, ezért kiemelten fontos az Európai Unió által is támogatott PIAAC kompetencia-felmérés.

Hornung Ágnes azt is megjegyezte, hogy az, aki időt és energiát áldoz a kérdőívek kitöltésére, végső soron a magyar versenyképesség javításához és ezzel egyben a magasabb életszínvonal megteremtéséhez járulhat hozzá.

A projektet Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára ismertette. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár  beszélt arról is, hogy a felmérés tényeken alapuló szakpolitikák és reformok kidolgozását is segíti, valamint adatokat és elemzéseket biztosít az oktatási alrendszerek – a köznevelés, a szakképzés, a felnőttképzés – szakmai fejlesztéséhez.

Átfogó és reprezentatív: 6 ezer felnőtt megkérdezése 250 településen

A felmérés – melyet az elmúlt években 33 országban végeztek el – egy számítógépen kitöltött háttérkérdőívből, valamint számítógépen vagy papíron egyaránt megoldható feladatokból áll. Magyarországon körülbelül 8 hónapon át tart majd az adatgyűjtés. A KSH kérdezőbiztosai személyesen keresik fel a tudományos módszertan segítségével reprezentatív módon 250 településről kiválasztott 6 ezer embert – tájékoztatott Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezetője.

Önkéntes és anonim

A válaszadás természetesen önkéntes és név nélküli, az adatbázisba bekerülő adatok anomimek lesznek. Minden kitöltő 5 ezer forintos ajándékutalványban részesül.

Konzorciumi együttműködés

A projektet az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) és a KSH közösen, konzorciumi együttműködés keretében, az OECD előírásainak megfelelően valósítja meg 1,1 milliárd forintból. A felmérés várhatóan  2020 végéig tart majd.