Tovább nőtt a munkaerőkereslet Magyarországon

A gazdaság fellendüléssel együtt a hazai munkaerőpiac is megélénkült. A munkaerőkereslet már 2015 óta kiemelkedően növekszik. Mindeköözben egyre szélesebb vállalati kört érint a munkaerő- és a szakember-hiány, vagyis egyre több a betöltetlen állás.

A KSH adatai egyértelműen tükrözik a munkaerőhiányt (1. számú diagram). A nemzetgazdaságban 2013 első negyedéve és 2017 első negyedéve között az üres álláshelyek száma jelentősen megnövekedett (36728-ról 59831-re emelkedett, ami némileg több mint 23 ezres növekedést jelent).

             Saját szerkesztés a forrás alapján. Forrás: KSH

A 2. számú diagram az üres álláshelyek megoszlását mutatja a versenyszféra-költségvetési szféra relációjában. Az üres álláshelyek nagyobb hányada a versenyszférában található, de jelentős hiánnyal küzd a költségvetési szektor is. (Bár pontos adatokkal csak öt évre visszamenőleg rendelkezünk az üres álláshelyekről, valószínűsíthető, hogy azok száma korábban lényegesen alacsonyabb volt, hiszen magasabb volt a munkanélküliség.)

             Saját szerkesztés a forrás alapján. Forrás: KSH

A 3. számú diagram az üres álláshelyek arányát, illetve annak időbeli alakulását mutatja. E tekintetben feltűnő, hogy a versenyszféra és a költségvetési szféra értékei jelentősen közelebb kerültek egymáshoz.

             Saját szerkesztés a forrás alapján. Forrás: KSH

A KSH adatai arra is rávilágítanak, hogy a versenyszféra üres álláshelyeinek mintegy fele Közép-Magyarországra koncentrálódott az első negyedévben. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb álláshellyel rendelkező Központi régió potenciálisan több mint 18 ezer munkavállalót tudna most felvenni.

Ágazati oldalról közelítve látható, hogy 2017 első negyedévében a betöltetlen állások aránya az informatikai és kommunikációs szektorban, valamint a humán egészségügyi és szociális szektorban volt a legmagasabb (mindkét területen 3,2% volt az üres álláshelyek aránya, ami az informatikai és kommunikációs ágazatba 2686 üres álláshelyet jelentett, az egészségügyi és szociális szektorban pedig 7118-at.)

A feldolgozóiparban az üres álláshelyek aránya és száma a megfigyelésének kezdete óta még nem volt ilyen magas. Az év kelején az ágazatban az üres álláshelyek aránya 2,4% volt, ami meghaladja a versenyszféra 2%-os értékét. 2017 első negyedévében 17075 üres álláshely várt betöltésre, ami 2176-tal több, mint 2016 első negyedévében volt.

Az alkalmazotti létszámot tekintve a második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a kereskedelem és a gépjárműjavítás 5465 üres álláshelyet kínált az év elején, 1646-tal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Viszont az ágazatban az üres álláshelyek aránya (1,4%) még mindig jóval a versenyszféra átlagértéke alatt van.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet (továbbiakban GVI) felmérése[1] is azt támasztja alá, hogy a cégvezetők egyre nagyobb nehézségekkel küzdenek a megfelelő munkaerő megtalálásában. A GVI több ezer cég megkérdezésével nyert statisztikai adatai szerint a toborzási nehézségekkel küzdő (munkaerő- és szakember-hiány jelző) cégek aránya jelentősen megemelkedett az elmúlt években. 2011 és 2013 között még csak minden tizedik cég / vállalkozás jelezte a toborzási problémát. 2015-ben már a cégvezetők ötöde számára okozott nehézséget a munkaerő- és szakember-hiány. 2016 októberben pedig már a vállalkozásoknak 40%-a említette a munkaerő- és szakember-hiányt, mint a vállalat üzleti életét akadályozó tényezőt. (4. számú diagram)

                  Saját szerkesztés a forrás alapján. Forrás: GVI vállalati konjunktúra vizsgálatok 2011-2016 (N=1823-3614)

A megkérdezett cégvezetők a következő fél évben is a munkaerő-kereslet növekedésére számítanak[2]: a vállalati egyenlegmutató[3] 2017 áprilisában +18 ponton állt. (5. számú diagram). Az ipari cégek, valamint a kereskedelmi és a gazdasági szolgáltatást végző vállalatok körében számíthatunk a leginkább a munkaerő-kereslet növekedésére.

 

         Saját szerkesztés a forrás alapján. Forrás: GVI vállalati konjunktúra vizsgálatok 1998-2017 (N=2050-3276)

 

Munkalehetőség tehát van, ahogy verseny is van a munkavállalókért. S ez már korántsem csak a magasan kvalifikációt igénylő pozícióknál van így, de a jó fizikai munkaerőért is komoly verseny folyik a cégek között. S ez egyre inkább a bérek alakulásában is megnyilvánul.

 


 

[1] A munkaerőhiány vállalati percepciója – Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet. Budapest. (2017.)

[2] KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, GYENGÜLŐ VÁRAKOZÁSOK – Az MKIK GVI 2017. áprilisi vállalati konjunktúra-felvétel eredményei. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet. Budapest. (2017.)

[3] Az értékek százas skálára vetített egyenlegmutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel. –100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.